2.Rész

Felcipeltem hű segítőmmel a fél szekrényemet az ideiglenes szobámba, majd Niall hősies tettét egy csokival jutalmaztam.
-Gracias [köszönöm].-mondta teli szájjal, és kiment, én meg nekikezdtem a kipakolásnak.
Egy kemény óra rendezkedés után fáradtan rogytam le az ágyamra.Az embernek fel sem tűnik, mennyi ruhája van, amíg össze nem kell hajtani őket...
Halk kopogást hallottam, illetve csak sejtettem hogy jól hallottam, mire felültem.
-Gyere.
Louis vigyorogva lépett be a szobámba, majd körbenézett.
-Látom berendezkedtél.
-Szokásom.-nyújtózkodtam.
-Fél óra múlva grillezünk kint a kertben, vegyél fel valami meleget.-Mondta apásan.Louis apás?Wow.
-Nyár van.-vetettem egy pillantást kintre, a lassan lenyugvó napra.
-Ez meg London.-vágott vissza.-Túlságosan megszoktad Los Angeles-t.
-Lehet...-vontam vállat.
-Fél óra!-csukta be maga mögött az ajtómat.Fél óra.Lenéztem a ruháimra.Világos virágmintás famer sort, sima egyszínű fehér toppal.Louisnak igaza volt, ez London, totál kiszámíthatatlan hogy mikor akar ránk szakadni az ég, így előhalásztam a frissen rendbe rakott szekrényemből egy rám elég nagy méretű szürke pulcsit.Igen, Louistól csórtam még tavaly.Alá vettem egy fekete csőfarmert, a fekete Converse-mel, felkötöttem a hajam egy laza copfba, és kész.Mehettem is le.
-Kim! De örülök neked.-jött elém szőke hajú barátnőm, akit már régóta nem láttam, maximum csak a TV-ben.
-Perrie!-ugrottam a nyakába.Visítozva ugráltunk, mint két elmebeteg.
-Le lettem váltva.-pislogott Zayn.
-Nekem mondod?!-vetett mű-haragos pillantást Louis Harry felé.
-Louis, én csak téged szeretlek.-pislogott felé ellenállhatatlanul a göndör.
-Jaj.-küldött felé puszit Lou.Eleanor hangosan felnevetett, majd mielőtt Larry Stylinson egymásnak esne, felállt a kanapéról, és hozzánk sietett.
-Na és?Milyen LA?Van már barátod?Vagy tetszik valaki?-kérdezősködött Perrie, mire El-el összenézve elnevettük magunkat.
-Nagyon jó Los Angeles, bár sokkal másabb Londonnál, meg lehet szokni.Nincs, és nem.-feleltem sorban a kérdéseire.Bár a "neked tetszik valaki" kérdésnél majdnem bevillant egy kép, de gyorsan elhesegettem.Nem, nekem nem tetszik senki.Maradok boldog szingli.Te jó ég, Lilly belém nevelte a feministát.
-Oh, a fenébe!-kaptam a szám elé a kezem.A többiek kérdőn pillantgattak felém, abszolút nem értették mit kiabálok.
-Hm?-húzta fel Harry a szemöldökét, várva a folytatást.
-Ah, elfelejtettem felhívni Lillyt.Kinyír.Megöl.Meghalok.Végem...-sóhajtottam.Miután a srácok rájöttek hogy ez nem is akkora probléma (nem probléma hogy meghalok?ááá, miért is lenne az?) visszafordultak a kitörésem előtti tevékenységeikhez.
-Már úgyis mindegy, ráér holnap...-legyintettem.Lilly tényleg meg fog fojtani telefonon keresztül.
Mindenki kellően elég ruhát kapott magára, majd átvonultunk a hátsó kertbe.Zayn és Liam mentek nyársat forgatni, mi pedig tüzet raktunk, és köré hordtunk pár széket, vagy szék hiányában napozóágyat.Nekem egy napozóágy jutott, azon osztoztam Harryvel, a másikon Louis és Eleanor ült.Liam egy székben foglalt helyet, mellette Niall.Perrie-nek és Zaynnek meg maradt a pokróc.
-Pohááárköszöntőőőő!-jött ki Louis egy üveg Jack Daniels-szel, és hozzá kis feles üvegekkel.Mindenki felkapott egyet a tálcáról, Louis meg kibontotta az alkoholt, és mindannyiunknak egyenlő mennyiséget töltött, magának meg megtartotta a háromszor annyi italt.
-Te ezt nem gondoltad komolyan.-ráncolta össze a homlokát mellettem Harry.Mély hangjától bizsergés futott végig a hátamon, de gyorsan elzavartam az érzést.Mi van velem?
-Végre, egy értelmes ember!-sóhajtotta Liam, de rosszul gondolta.Harry nem azért szólt Louisra, mert soknak tartja az alkohol mennyiséget, hanem mert fájlalta hogy neki kevés van...
-Szóóóval. Kim drágaságos egyetlen húgom!-kezdett bele Louis, de nem állhattam meg szó nélkül.
-Vannak még ikerhúgaid is.-mondtam, mire mindenki elnevette magát.Louis hamar végigcsitította a társaságot, és újra felém fordult.
-Tehát.Kim drágaságos húgom, a sok közül!-javította ki magát, mire ismét röhögőgörcsöt kaptam.
-Örülök, hogy itt vagy.És szerintem ezzel nem csak én vagyok így.-nézett szúrosan Niallre, akiről még mindig azt gondolta hogy rám hajt.-Nagyon remélem, hogy jól fogod magad érezni, mondjuk ha jelen vagyok ez nem nehéz, hiszen alapembere vagyok a társaságnak...
-Louis, a lényeget!-mosolygott Eleanor, félbeszakítva a barátja egoista kitörését.
-Röviden, üdv itthon hugi!-emelte fel a poharát, mire mindenki füttyögni és tapsolni kezdett.Először Louis húzta meg a kis feles poharát, aztán sorban a többiek, és még többért könyörögtek.Kívánni sem tudtam volna jobb társaságot.