1.Rész

Sziasztok!:)
Hamar összejött a prológushoz a komment, így íme, az első rész!:)
Remélem tetszeni fog.Véleményedet hagyd meg komiban!:3 
Rékaa xx




A bőröndjeimet szorongatva álltam a nagy tömeg kellős közepén.Az embereknek elég sietős volt, mindenki rohant, és nem foglalkozott azzal hogy éppen kit lök fel.Én nyugodtan álltam, és vártam.Gondoltam majd akkor elindulok megkeresni Lout, amikor kissé feloszlott a tömeg, hogy legyen esélyem látni is valamit.Kissé félreálltam, mielőtt valami száguldozó vadbarom felrúgna.A fal mellett leraktam a cuccaimat magam mellé, és a kezembe vettem a telefonom.
"Merre vagy?"~küldtem el az üzenetet.Két másodperccel később már kaptam is a választ, csak nem SMS-ben.
-Mögötted.-hallottam meg a magas, éppen ezért különleges hangot, amit annyira szeretek.Megfordulva egyenesen Louis karjaiba vetettem magam, és konkrétan szét ölelgettem.Legalább 5 percig csimpaszkodtam rajta, majd amikor úgy ítéltem meg, hogy nincs levegője, elengedtem.
-Hiányoztál.-váltott át a mosolygós arcom gyötrelmesbe.Együtt nőttünk fel Louisval, persze, hiszen a bátyám.De akkor is...Miután elment az X-faktorba, alig járt haza.Persze mi mindenben támogattuk, hiszen nagy álma volt ez az egész, az összes élőadásra elmentünk vele, és a háttérben sírtunk amikor kimondták, hogy nem folytathatják a versenyt.Louis természetesen nagyon kiakadt, de visszahívták őket, és tádááá.One Direction.Én személy szerint az első pillanattól kezdve megkedveltem az összes fiút, de ők egymással kissé tartózkodóak voltak, és Louis saját bevallása szerint az elején nagyon nem bírta Niallt.Mostanra pedig már az egyik legjobb barátja...Én másfél éve költöztem ki egy barátnőmmel Los Angeles-be, így még kevesebbet láttam.Tavaly nyáron találkoztunk utoljára, de akkor is csak egy hónapot töltöttem velük.Igen, a banda is ott volt.Nem bántam, hiszen mindannyiukat nagyon-nagyon szeretem.Mintha csak ők is a testvéreim lennének...
-Naa.-bökött meg, ezzel felkeltve a gondolkodásomból.-Most már itt vagy, és én is.Teljes a csapat.
Ritka pillanatok egyike, amikor Louis komoly.Korával ellentétben még mindig egy 6 éves gyerekre emlékeztet, aki állandóan elcsórta a csokimat.
Bólintottam, majd felkaptam a bőröndömet, de nem sokáig tarhattam mert Louis elvette.Meglepődve néztem az izmait.Hihetetlen, hogy ez itt a rég nem látott testvérem.
-Annyira várom már, hogy láthassam a többieket...-toporogtam, és beültem az anyósülésre miután a csomagtartóban elhelyeztük a csomagjaimat.
-Három hónapon át minden nap láthatod őket.Én nem is hiányoztam?-görbült le a szája.Színészkedésből kap egy ötöst.Megérdemli.
-Dehogynem!-pusziltam meg az arcát, mire elvigyorodott.Ekkor esett le, kivel is ülök én egy autóban, és csodálkozva fordultam felé.
-Hol vannak a One Direction fangirl-ök?-kérdeztem.Louis egy pillanatra levette a szemét az utról, mondjuk itt majdnem szívrohamot kaptam, ugyanis Louist ismerve ezt neki nem nagyon szabad...
-Bújkáltam.-jelentette ki.
-Áh, Mr.Tomlinson 007-es ügynök?-idéztem vissza gyermekkorunk egyik elég égő eseményét.
-Hé, akkor még igenis menő volt!-durcázott be egy pillanat allatt, de én csak nevettem rajta megállás nélkül.
-Persze...Meg anyu melltartója a fejeden, az is menő volt, mi?-kucogtam.
-Csak 6 éves voltam.-védekezett.
-6 évesen én rajzoltam, nem pedig melltartóval a fejemen futottam fel és le a lakásban.-törölgettem a nevetés hatására kibuggyanó könnyeimet.
-Igen, mert te lány vagy, és azok unalmasok.
-Ha ezt Lilly hallotta volna...-gondoltam a Los Angeles-i lakótársamra, egyben legjobb barátnőmre.Nagyon kiakad, ha valaki a nőnemet meri bántani.
-Megérkeztünk!This is One Direction rezidencia.-kanyarodott be a London külvárosában lévő "One Direction rezidenciába".
Hát, itt nem változott semmi mióta utoljára voltam erre.Ugyanaz a bazi nagy ház, sok autó, rohadt nagy kert, gondolom Louis focimániája miatt, és medence.Míg Lou kipakolta a cuccaimat, én körbe pillantottam, és mélyen magamba szívtam a londoni friss levegőt.Sokkal, de sokkal másabb mint LA-ban.
Hirtelen egy orkán erelyével vágódott ki a bejárati ajtó, és egy szőkeség futott felém.
-Niall!-ugrottam a nyakába, mire megpörgetett.Nevetve csapkodtam a hátát, hogy engedjen le, mielőtt lehányom.
-Úgy hiányoztál!-öleltem át ismét, de ezúttal a földön maradtam.
-Üdv itthon, kislány.-jött ki Zayn is, mire hozzáfutottam és akarata ellenére is hosszan megölelgettem.
-Cigi szagod van.-böktem mellkason.
-Cigizek.
Rosszallóan ráztam meg a fejem, majd elmosolyodva néztem Malik mögé, ahol Harry és Liam léptek ki ajtón.Előbbi egy alsónadrágban volt, és látszólag nem zavartatta magát.Liammel is csillapítottam a szeretethiányom, majd félig meztelen Harry felé fordultam.
-Nem változtál.-meredtem rá.
-Kellett volna?-tárta szét a karját vigyorogva, mire visszafojtott mosollyal szorítottam magamhoz.
-Hé! Megcsalsz? Ráadásul a húgommal?Végeztünk!-színlelt Louis szerelmi bánatot, de ekkor Eleanor is előtűnt a kisebb tömegből.
-Nyugi Boo Bear, itt vagyok én neked.-nevetett, majd felém fordulva ő is megszorongatott.Az elején nem bírtam Eleanort, nem tudom miért, de ki nem álhattam.Mostanra ez természetesen megváltozott, bár nem vagyunk olyan besztfrendek, megkedveltem.
-Az a szobám, mint múltkor?-vettem fel a (nem könnyű) csomagomat.Niall mellettem állt, és segített.
-Ja.-bólintott Louis, akit nagyon lefoglalt, hogy Harry előtt játssza a megcsalt szeretőt.